Anyagok besorolása éghetőség szempontjából

Mi az álmennyezet az OTSZ szerint :

Néhány szó az OTSZ -ről

Építmények, épületszerkezetek, kialakítását, a kialkítandó épületszerkezeteket alkotó anyagokkal szemben támasztatott tűzvédelmi műszaki követelményeket magyarországon az O.T.SZ (OTSZ, Országos Tűzvédelmi Szabályzat) határozza meg, a következőkben egy rövid idézet az OTSZ-ből :

Idézet :

„Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy :

• a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák,
• b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
• c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és
• d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, fűst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen (OTSZ, 2011).”

OTSZ szerint az épületszerkezetek tűzállóságát két fő paraméter határozza meg :

• Az anyagok éghetősége, illetve
• Az épületszerkezet tűzállósági határértéke

Az érvényben lévő OTSZ letöltése

Éghetőség jelölése

Ezen az oldalon csak az éghetőségre vonatkozó besorolás jellemzőivel foglalkozunk. A leszállított anyagok esetén a gyártók egy kód alapján sorolják be termékeiket ezek a csomagoláson illetve a "Teljesítmény nyilakozatokon" (DOP) is megjelennek, a kódok általában 3x2 karakterből álnak például :

A2-S1, D0 jelölés :

I. két karakter ( a példában A2 ) az éghetőség

II. két karakter ( a példában S1 ) a füstképződési tulajdonságot

III. két karakter ( a példában D0 ) az égvecsepegési tulajdonságot

határozzák meg;

a lenti táblázat szerint így a fenti kód olyan anyagot jelent amely :

A2 - nem éghető csoportba tartozik de tartalmaz éghető részeket

S1 - füstöt nem kibocsátó anyag

D0 - az anyag magas hőmérséklet vagy tűzzel közvetlenül érintkezve olvadék anyagot nem képez (nem csepeg)

Jelölések összefoglalása

Az ásványi-szálas álmennyezet lapok döntő többsége A2-S1, D0 (A2S1D0) éghetőségi csoportba sorolt anyagú, (A látszó felület festéke tartalmaz éghető frakciókat), Van néhány kivétel, kifejezetten fokozott tűzvédelmi tulajdonsággal gyártott álmennyezeti lapok, ezek anyaga A1- es besorolású azaz nem éghető, ilyen esetben tekintettel arra a tényre, hogy az álmennyezeti lapot alkotó nyersanyagok eggyike sem éghető ezért a második illetve a harmadik betücsoport jelölése elmarad. ( Ha nem éghető akkor nincs füstképződés, az anyag nem égvecsepeg a jelölés szükségtelen)

Épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek jelölése :

Költségvetési kiírásokban, épületek műszaki leírásánál találkozunk egyes épületszerkezetekkel szemben támasztott tüzvédelmi teljesítmény elvárás jelölésével pld. REI30; EI60.. stb. Az alábbiakban összefoglaljuk ezen jelölések jelentését :

a.) R - TEHERHORDÓ KÉPESSÉG

A jelölt épületszerkezeti elem azon teljesítmény jellemzője, hogy egy vagy több oldali eggyüttes tűzterhelés esetén, meghatározott terhelés, mechanikai ígénybevétel mellett a meghatározott ideig ellenál a tűz hatásainak miközben szerkezeti stabilitása minden veszteség nélkül megmarad. (funkcióját ellátja)

b.)  E - INTEGRITÁS

Elválasztó funkcióju épületszerkezet azon tulajdonsága, hogy a meghatározott ideig meggátolja a tűzzel terhelt oldal, ellentétes oldalra  a tűz, a lángok, a forró gözök átterjedését, illetve a tűzzel nem terhelt  oldalon bármely anyag, előbbi okból történő gyulladását.  

c.)   I - SZIGETELÉS

A jelölt épületszerkezet azon tulajdonsága, hogy az eggyik oldalon bekövetkezet tűznek ellenál anélkül, hogy jellemző hőátadás következményeként a tűz, a tűzzel terhelt oldalról a nemterhelt oldalra átterjedjen .

(Az első három jellemző, jelenik meg általában az álmennyezetek esetén mint követelmény )

d.)  W - SUGÁRZÁS

Az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét

e.)   M - MECHANIKAI HATÁS

az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik

f.)    C - ÖNZÁRÓDÁS

egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezáltal lezár egy nyílást

g.)   S - FÜSTÁTERESZTÉS

épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra

h.)   G - "KOROMTŰZZEL" 

szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben

i.)    P v. PH - ÜZEMKÉPESSÉG FENNTARTÁSA

Kábelek áramellátási vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén.

j.)   K - TŰZVÉDŐ KÉPESSÉG

Fal és mennyezetburkolatok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben. .