Kategóriák

Szűrés

Termék típus
Anyag Gyártója
Raszterméret

Termékajánló

Partnereink

Mit keresnek ?

Armstrong, Álmennyezet

álmennyezeti-lapRigips, sarkos, vt24, sk-él, board, álmennyezet ár, AMF, akciós álmennyezet ,  Fióktartó, Knauf, ásványiszálas, sávos acélálmennyezet, álmennyezet szerelés, KAZETTÁS álmennyezet, owacoustic, OWA, tegular, microlook, fióktartó, tsin, tsin függesztő, sah10, Gipszkatonálmennyezet, függesztő, Casoprano, Fényrács, Casorock, akusztikus- álmennyezet,  Clip-in, Flash tegular  tűzvédőálmennyezet, AW él, Lay-in, Lapár, sin-ár, profil, Falszegő, lépcsős falszegő,  olcsó-álmennyezet,

Anyagok besorolása éghetőség szempontjából

Vissza az előző oldalra

Mi az álmennyezet az OTSZ szerint :

 

ÁLMENNYEZET :
 
nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében;
emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol
az  általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a  működésbeli egységbe vagy tűzszakaszba tartozik

 

Néhány szó az OTSZ -ről

Építmények, épületszerkezetek, kialakítását, a kialkítandó épületszerkezeteket alkotó anyagokkal szemben támasztatott tűzvédelmi műszaki követelményeket magyarországon az O.T.SZ (OTSZ, Országos Tűzvédelmi Szabályzat) határozza meg, a következőkben egy rövid idézet az OTSZ-ből :

Idézet :

„Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell kiválasztani, hogy :

  • a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz esetén az előírt időtartamig megtartsák,
  • b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
  • c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és
  • d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő, fűst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb legyen (OTSZ, 2011).”

 

OTSZ szerint az épületszerkezetek tűzállóságát két fő paraméter határozza meg :

  • Az anyagok éghetősége, illetve
  • Az épületszerkezet tűzállósági határértéke


Az érvényben lévő OTSZ letöltése


Éghetőség jelölése

Ezen az oldalon csak az éghetőségre vonatkozó besorolás jellemzőivel foglalkozunk. A leszállított anyagok esetén a gyártók egy kód alapján sorolják be termékeiket ezek a csomagoláson illetve a "Teljesítmény nyilakozatokon" (DOP) is megjelennek, a kódok általában 3x2 karakterből álnak például :

A2-S1, D0 jelölés :

 

I. két karakter ( a példában A2 ) az éghetőség

II. két karakter ( a példában S1 ) a füstképződési tulajdonságot

III. két karakter ( a példában D0 ) az égvecsepegési tulajdonságot

határozzák meg;

a lenti táblázat szerint így a fenti kód olyan anyagot jelent amely :

 

A2 - nem éghető csoportba tartozik de tartalmaz éghető részeket

S1 - füstöt nem kibocsátó anyag

D0 - az anyag magas hőmérséklet vagy tűzzel közvetlenül érintkezve olvadék anyagot nem képez (nem csepeg)

 

Jelölések összefoglalása

Jelölés Leírás Példák
Éghetőség (1-es és 2-es karakter)
A1 "NEM ÉGHETŐ" Csak neméghető anyagot tartalmaz Szilikátok, beton, kő, habarcs, acél, gipsz, ásványgyapotok
A2 "NEM ÉGHETŐ" minősítésü anyag de tartalmaz éghető anyagot is gipszkarton, ásványiszálas álmennyezeti lap, polisztirolgyöngybeton stb.
B "NEHEZEN ÉGHETŐ" tűz esetén nem történik teljes kiégés de az anyag hozzájárulhat a tűz terjedéséhez
Magyar jejölés B1 ; Égéskésleltetéssel ellátott anyagok, korszerü műanyag habok, lemezek,bitumenes lemezek ...
C "KÖZEPESEN ÉGHETŐ" (nehezen gyúlékony anyagok) a tűz bekövetkezésekor 10-től 20 percig terjedő időintervalumban megtörténik a teljes kiégés)
Magyar jelölése B2; Égéskésleltetés nélküli falszerkezetek ..
D "KÖNNYEN ÉGHETŐ" (gyulékony anyagok) tűz megjelenését követően 2-10 percen belűl történik meg a teljes kiégés Magyar jejölése B3; Elavult régi típusú műanyagok, pappírbetétes bitumenlemezek, ..
E "GYULÉKONY" Tűz hatására az anyag 2 percen belül tejesen kiég
F "KÖNNYEN GYULÉKONY" Tűzzel szembeni viselkedése nem meghatározott vagy nem rendelkezik semmilyen vizsgálattal
Fűstképződési tulajdonságok (3-as és 4-es karakter)
S1 Füstöt nem kibocsátó anyag magyar jelölés (F0)
S2 Mérsékelten füstfejlesztő magyar jelölés (F1)
S3 Fokozottan füstfejlesztő anyag magyar jelölés (F2)
Égve csepegés (5-ik, 6-ik karakter)
D0 Nem csepeg, Nincs olvadék Magyar jelölése "C0" tűzzel vagy magas hőmérséklet hatására nincs olvadék képződés
D1 Nem égve csepeg, van olvadék Magyar jelölése "C1" magas hőmérséklettel vagy tűzzel való kontaktusban az anyag olvadékot képez de az olvadék nem okoz gyulladást
D2 Égve csepeg, van olvadék és a csepegés égéssel jár Magyar jelölése "C2" tűz esetén égve csepeg és gyulladást okoz

 

Az ásványi-szálas álmennyezet lapok döntő többsége A2-S1, D0 (A2S1D0) éghetőségi csoportba sorolt anyagú, (A látszó felület festéke tartalmaz éghető frakciókat), Van néhány kivétel, kifejezetten fokozott tűzvédelmi tulajdonsággal gyártott álmennyezeti lapok, ezek anyaga A1- es besorolású azaz nem éghető, ilyen esetben tekintettel arra a tényre, hogy az álmennyezeti lapot alkotó nyersanyagok eggyike sem éghető ezért a második illetve a harmadik betücsoport jelölése elmarad. ( Ha nem éghető akkor nincs füstképződés, az anyag nem égvecsepeg a jelölés szükségtelen)

 

Épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzőinek jelölése :

Költségvetési kiírásokban, épületek műszaki leírásánál találkozunk egyes épületszerkezetekkel szemben támasztott tüzvédelmi teljesítmény elvárás jelölésével pld. REI30; EI60.. stb. Az alábbiakban összefoglaljuk ezen jelölések jelentését :

 

a.) R - TEHERHORDÓ KÉPESSÉG

A jelölt épületszerkezeti elem azon teljesítmény jellemzője, hogy egy vagy több oldali eggyüttes tűzterhelés esetén, meghatározott terhelés, mechanikai ígénybevétel mellett a meghatározott ideig ellenál a tűz hatásainak miközben szerkezeti stabilitása minden veszteség nélkül megmarad. (funkcióját ellátja)

b.)  E - INTEGRITÁS

Elválasztó funkcióju épületszerkezet azon tulajdonsága, hogy a meghatározott ideig meggátolja a tűzzel terhelt oldal, ellentétes oldalra  a tűz, a lángok, a forró gözök átterjedését, illetve a tűzzel nem terhelt  oldalon bármely anyag, előbbi okból történő gyulladását.  

c.)   I - SZIGETELÉS

A jelölt épületszerkezet azon tulajdonsága, hogy az eggyik oldalon bekövetkezet tűznek ellenál anélkül, hogy jellemző hőátadás következményeként a tűz, a tűzzel terhelt oldalról a nemterhelt oldalra átterjedjen .

 

(Az első három jellemző, jelenik meg általában az álmennyezetek esetén mint követelmény )

 

d.)  W - SUGÁRZÁS

Az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett felülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tűz átmenetének valószínűségét

e.)   M - MECHANIKAI HATÁS

az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illető szerkezethez ütődik

f.)    C - ÖNZÁRÓDÁS

egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezáltal lezár egy nyílást

g.)   S - FÜSTÁTERESZTÉS

épületszerkezetek azon képessége, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a másikra

h.)   G - "KOROMTŰZZEL" 

szembeni ellenálló képesség: kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képessége koromlerakódásból származó tűzzel szemben

i.)    P v. PH - ÜZEMKÉPESSÉG FENNTARTÁSA

Kábelek áramellátási vagy jelátviteli képességének folyamatos fennmaradása tűz esetén.

j.)   K - TŰZVÉDŐ KÉPESSÉG

Fal és mennyezetburkolatok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben. .

 

 

 

Vissza az előző oldalra